„Amit ezzel a könyvvel kapcsolatban mondok, az a pszicho-analitikus ülésre is érvényes; határozottan az a benyomásom, hogy a pszicho-analitikus tapasztalatról azt tartják, hogy maradandó hatása van, vagy azt célozzák vele, hogy ilyen hatása legyen. Ettől a könyvtől eltérően az ülés lehetőséget teremt nekem és másoknak arra, hogy felhívja a figyelmet azokra az aktuális jelenségekre, melyekre − úgy gondolom − az analizáltnak ügyelnie kell, ez pedig felerősítheti annak hatását, amit átadni törekszem. Ehhez hasonló előnye van meglátásom szerint a csoportok pszicho-analitikus megközelítésének; talán remélhetjük, hogy a művészi képesség bár hasznos, mégsem lényeges tulajdonság a pszicho-analitikus számára. Valójában hátrányos is lehet, amennyiben a művészi képesség által képessé válhat arra, hogy − amint attól Platón is félt − az igazságnak egyfajta pótlékát nyújtsa.”