A szerző előszava

A bridzskönyvek legnagyobb része egyfajta tankönyv, mely a licit, a lejátszás vagy az ellenjáték területén próbál meg bölcs tanácsokat adni kezdőknek, haladóknak, mesterjátékosoknak, az ambiciózusabbja mindenkinek. Egy kisebb részük szórakoztatni próbál, több-kevesebb sikerrel. Vannak aztán még versenybeszámolók is, főleg világversenyekről, valamint életrajzi könyvek, híres játékosokról. Ám elenyésző azon könyvek száma, melyek a bridzs történetével próbálnak foglalkozni. A magyar bridzs történetét pedig végképp soha senki nem próbálta meg összefoglalni – lehet, hogy azért, mert senkit sem érdekel, de remélhetőleg csak azért, mert eddig senkinek nem jutott rá energiája.
Engem mindig izgatott ez a téma, és e könyv csírái már korábban is megjelentek
a Bridzsélet című folyóiratban, „Hetven éve történt” és „Ötven éves lesz a Bridzsélet” című cikkek formájában. Amikor azonban nekiláttam a könyv összeállításának, arra jöttem rá, hogy önmagában az elmúlt 80 év krónikája talán kevés ahhoz, hogy kellően izgalmas könyvet adjak az Olvasó kezébe. Így jutottam el ahhoz a gondolathoz, hogy egyrészt kiegészül a könyv a legjobb magyar bridzsezők önéletrajzával – együtt látva ezeknek a rendkívül különböző közegekből származó és nagyon különböző tevékenységeket végző embereknek a rövid történetét, talán érdekes következtetésekre lehet jutni a tekintetben, mitől válik valaki jó bridzsezővé (egyébként ez a téma önmagában megér egy misét). Másrészről pedig, a könyv végén, részleteket közlök a világ szerintem legjobb szórakoztató bridzskönyveiből, melyeknek önálló magyar kiadása nyilván gazdaságtalan lenne, de legalább ezeken a kiragadott részleteken keresztül bepillantást nyerhet az Olvasó a nemzetközi bridzsirodalom kimagasló műveibe. Ha tehát a törzsrészben levő dátumok, nevek és versenyek
esetleg már túl soknak bizonyulnak, érdemes hátralapozni és elolvasni Ármányos
Ártány kalandját a kőr dámával – azon garantáltan jól fognak szórakozni.
A könyv olvasásához a bridzstudás nem nélkülözhetetlen, de mivel a száraz
szöveget azért igyekeztem érdekes leosztások ismertetésével fűszerezni, nyilván
nem árt. Minél előrébb haladunk a korban és kötődnek ezáltal személyes élményeim
az egyes eseményekhez vagy játékosokhoz, annál inkább fordulhatnak elő szubjektív elemek a szövegben. Noha tehát az egész könyv írása során igyekeztem tárgyilagos maradni, nyilván átszűrődhetnek egyes mondatokon vagy beszámolókon személyes érzéseim és preferenciáim – remélem, nem olyan mértékben, ami elfogulttá tenné a könyv tartalmát.
Csak bízni tudok abban, hogy ez a rendhagyó bridzskönyv kellemes órákat fog okozni a magyar bridzs iránt érdeklődőknek.

Budapest, 2010. szeptember
Homonnay Géza