0 termék
0 Ft
Gyógyszertechnológia - elméleti jegyzet
Révész Piroska
Ár: 4725 Ft
 
Kosárba
 
darab

Tartalomjegyzék:

1. ELŐSZÓ
Lektori vélemény

2. A GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIA FOGALMA ÉS TÁRGYA, TUDOMÁNNYÁ FEJLŐDÉSÉNEK SZAKASZAI
A gyógyszer-technológia tárgya, fejlődése és alapozó tudományai
Gyógyszer, gyógyszeranyag, gyógyszerkészítmény, gyógyszerforma
Gyógyszerformák csoportosítása
Gyógyszerkönyvek, FoNo-k, manuálisok, útmutatók, egyéb szakkönyvek, jegyzetek

3. HATÓANYAGOK ÉS SEGÉDANYAGOK A GYÓGYSZERFORMÁK ELŐÁLLÍTÁSÁBAN
3.1. Hatóanyagok a gyógyszerkészítésben
Hatóanyagok gyártási folyamata
Hatóanyagok minősítése
A gyógyszerforma kialakításának szempontjai
3.2. Segédanyagok a gyógyszerkészítésben
A segédanyagok megválasztásának szempontjai
A segédanyagok nem kívánt hatásai
A segédanyagok csoportosítása
Élelmiszer-ipari adalékanyagok


4. A GYÓGYSZERFORMULÁLÁS BIOFARMÁCIAI SZEMPONTJAI
A gyógyszer útja az élő szervezetben (LADMER, ADMER)
Biológiai hasznosíthatóság (BH) (Biohasznosíthatóság, Bioavailability, Bioverfügbarkeit)
Farmakonok biofarmáciai osztályozása (Biopharmaceutical Classification System, BCS)
Gyógyszerformák generációs csoportosítása

5. PREFORMULÁLÁS ÉS FORMULÁLÁS A GYÓGYSZERFORMÁK TERVEZÉSÉBEN
Kutatás, fejlesztés, gyártás
Új farmakon gyógyszerré fejlesztésének folyamata
Originális készítmények
Generikumok
Faktoriális és neuronhálós kísérleti tervezés
Szabadalmi oltalmak a gyógyszeriparban

6. IPARI, LABORATÓRIUMI ÉS GYÓGYSZERTÁRI GYÓGYSZERKÉSZÍTÉS (GYÁRTÁS)
Minőségbiztosítás
Minőségbiztosítási rendszerek (GMP, GLP, GCP, GPP, ISO)
Az ipari gyógyszergyártás műveleti és eljárástani alapjai
Önköltség törvénye. Paraméterek nagy számának törvénye
Léptéknövelés

7. A TECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK MŰSZEREZÉSE. AZ AUTOMATIZÁLÁS ALAPELVEI
Az automatizálás elemei, előfeltételei, célja
Az irányítástechnika alapjai, az irányítás műveletei
Vezérlés és szabályozás
Néhány gyakorlati példa a gyógyszer-technológia területéről

8. A GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIA KOLLOID KÉMIAI ÉS FIZIKAI KÉMIAI ALAPJAI
8.1. Molekulák elektromos és mágneses tulajdonságainak jelentősége a gyógyszer-technológiában
Elektromos dipólus. Poláris molekulák
Intermolekuláris erőhatások (van der Waals-erők). Relatív permittivitás
Dipólusok között fellépő kölcsönhatások
Diszperziós erőhatások
Eredő potenciál
8.2. A gyógyszer-technológia reológiai alapjai
Erők és deformációk. A reológiai jelenségek (deformáció-típusok) csoportosítása
A reológia kísérleti módszerei (reometria)
Gyakorlati reológia: anyagszállítás
8.3. Diszperz és koherens rendszerek a gyógyszer-technológiában
A gyógyszerformák csoportosítása fizikai kémiai elvek alapján
Koherens rendszerek közé tartozó gyógyszerformák, fogalom, tulajdonságok
Diszperz és koherens rendszerek stabilitása
8.4. felületi és határfelületi jelenségek a gyógyszer-technológiában
Felületi és határfelületi feszültség
Felületaktív anyagok
Nedvesedés típusai és vizsgálata
Adszorpció és adhézió. Bioadhézió
8.5. Polimerek a gyógyszer-technológiában
Polimerek fogalma és csoportosítása
A polimerek szerkezete
A polimerek oldhatósága
Intelligens vagy inger-érzékeny polimerek

9. A GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIA MŰSZAKI KÉMIAI ALAPJAI
9.1. A víztisztítás módszerei
Desztillálás
Ioncserélés
Fordított ozmózis (reverz ozmózis, RO)
Tengervíz sótalanítása
Tisztított vizek a Gyógyszerkönyvben
9.2. Keverés, homogenizálás
Folyadékok keverésének elmélete
Félszilárd anyagok keverésének elmélete
Szilárd anyagok keverésének elmélete
A kevertségi fok meghatározása
9.3. Diszperz rendszerek szétválasztási műveletei
Szűrés
Centrifugálás
9.4. Szárítás
Alapfogalmak
Gyógyszer-technológiai alkalmazások
A szárítás művelete
Szárítóberendezések
9.5. Fluidizáció
A fluidizáció definiálása
A fluidizálás célja
A fluidizáció előnyei
A fluidizáció hátrányai
A fluidizálás elmélete
Fluidizációt befolyásoló folyamatok
Fluidizáció alkalmazása gyógyszerformák előállítása során
9.6. Kristályosítás
Kristályosításról általában
A kristályosítás részfolyamatai
Oldatból történő kristályosítás
Olvadékkristályosítás
Szuperkritikus körülmények a kristályosításban
Szférikus kristályosítás
Ko-agglomerációs kristályosítás
9.7. Kristályos anyagok jellemzése (kristályszerkezet, habitus és polimorfia)
Kristályszerkezet
Kristályhabitus (alak, felület, méret)
Polimorfia, hidrát- és szolvát forma
A polimorfia szerepe a gyógyszergyártásban
9.8. Kristályos anyagok amorfizálása. Az amorf forma jellemzése
Amorf anyagok szerkezete
Amorfizálási eljárások
Hatóanyagok amorfizálása
Stabilitás
Az amorf forma vizsgálata
9.9. Szemcseméret-csökkentés
Az őrlés elmélete és gyakorlata
Mikronizálás
Nanonizálás (nanokristályok előállítása)
A szemcseméret-csökkentés eszközének kiválasztása
9.10. Szilárd diszperziók
Szilárd diszperziók előállítása
Szilárd diszperziók csoportosítása
Segédanyagok a szilárd diszperziók előállításában
Ipari technológiák a szilárd diszperziók előállításában

10. SZILÁRD ANYAGOK, SZEMCSEHALMAZOK GYÓGYSZER-TECHNOLÓGIAI JELLEMZÉSE
Habitus (alak, felület, méret)
Szemcseméret, szemcseméret-megoszlás
Mikromorfológiai jellemzők (fajlagos felület, pórustérfogat)
Szemcsehalmaz látszólagos és valódi sűrűsége
Gördülékenység

11. MIKRO- ÉS NANOKRISTÁLYOS RENDSZEREK
Molekuláris kapszulázás
Ko-kristályok

12. GYÓGYSZERFORMÁK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA
12.1. Oldás. Oldékonyság, oldódási sebesség. Kolligatív tulajdonságok. Oldatos gyógyszerformák
Oldatos gyógyszerformák
Orális folyadékok definíciója
Oldódás folyamata
Kolligatív tulajdonságok
Oldódás energiaviszonyai
Oldódás befolyásolása
Oldószerek
Az oldatkészítés segédanyagai
Oldatok előállítása
Valódi oldat
Kolloid oldat
Szilárd oldat
Ph. Hg. VIII. oldatos gyógyszerformái
Cseppek
Orrcseppek
Toroköblítők, gargarizmák
Szirupok
Elixírek
Mixtúrák
Nyákok
12.2. Kivonás. Növényi anyagok feldolgozása gyógyszerkészítményekké
Növényi drogok feldolgozása gyógyszerkészítményekké. Gyógynövények, teák
A kivonás elmélete és műveletei (áztatás, perkolálás, ellenáramú kivonás)
12.3. Diszpergálás és homogenizálás művelete
12.3.1. Aeroszolok
Az aeroszolok előállításának elmélete
Az aeroszolok stabilitása
Adagolószelettel ellátott túlnyomásos inhalátorok
Por-inhalátorok
Porlasztók
12.3.2. Emulziók
Formulálási szempontok
Emulziók stabilitása
Emulzió stabilizálása
Speciális emulziós rendszerek
Emulgeálás gyakorlata
12.3.3. Szuszpenziók
Formulálási szempontok
Szuszpenziók reológiája
Szuszpenziók stabilitása
Irányított flokkuláció
Szuszpendálás gyakorlata
Hatóanyag-felszabadulás szuszpenziókból
12.4. Steril és aszeptikus gyógyszerkészítés
12.4.1. A sterilezés elmélete és gyakorlata. Mikrobiológiai tartósítószerek
A sterilezés matematikai összefüggései
Sterilezési módszerek
Steril és aszeptikus gyógyszerkészítés körülményei
Mikrobiológiai tartósítás, a tartósítószerek hatékonyságának vizsgálata
12.4.2. Szemészeti gyógyszerkészítmények
Szemészeti gyógyszerkészítmények csoportosítása
12.4.3. Parenterális gyógyszerkészítmények
Parenterális gyógyszerkészítmények előállítási körülményei
Injekciók
Infúziók
12.5. Félszilárd gyógyszerformák előállításának elmélete és gyakorlata
Kenőcsök, krémek, gélek, paszták fogalma és csoportosítása
A félszilárd készítmények előállítása, vizsgálata és stabilitása
Hatóanyagok a dermatológiában (hatóanyag tartalmú félszilárd készítmények)
A terápiás hatás feltételei
A Gyógyszerkönyv és a FoNo fontosabb készítményei
12.6. Rektális és vaginális gyógyszerformák
Rektális gyógyszerformák definíciója
Követelmények a készítményalapokkal (kúpalapanyagokkal) szemben
Készítményalapok felosztása:
Lipofil kúpalapok
Lipohidrofil kúpalap
Hidrofil kúpalap
A kúpkészítés segédanyagai
Gyógyszeres kúpok előállítása
Végbélkúpok csomagolási és tárolási követelményei
Vaginális készítmények definíciója
A hatóanyag felszabadulását és a helyi hatást befolyásoló tényezők
Vaginális abszorpció
Hüvelykúpok csomagolási és tárolási követelményei
Rektális és vaginális készítmények gyógyszerkönyvi vizsgálatai
12.7. Szilárd gyógyszerformák előállítása (porok, hintőporok)
Porok előállítása
Porok ipari gyártása
A porok vizsgálata
12.8. Granulátumok (a granulálás művelete)
A granulálás célja
A granulálás művelete
A granulátum- vagy pelletkészítés előnyei
Nedves granulálás
Száraz granulálás
Olvadék-granulálás
Egyéb eljárások
A granulátumokkal szemben támasztott követelmények
A granulátumok vizsgálata
12.9. Tabletták (a tablettázás művelete)
A tabletták alakja, mérete és csoportosítása
A tabletták előállításának módjai
Tablettázógépek
Préselhetőség. Préseléskor bekövetkező deformációk. A préselés energiaviszonyai
A préselés energiaviszonyai
Segédanyagok
A tabletták vizsgálata
Fizikai paramétereket befolyásoló tényezők
Tablettapréseléskor érvényesülő szabályszerűségek
12.10. Bevont készítmények (a bevonás művelete)
A bevonás célja
A bevonás módjai. Bevonó anyagok
Bevonó berendezések
Vizsgálatok
12.11. Kapszulák (a kapszulázás művelete)
A kapszulák kialakulása
A zselatin előállítása
A kapszulák előnyei
Egyéb kapszula-anyagok
Segédanyagok
A kapszulák típusai
A kapszulatokok előállítása
A kapszulázás művelete
A kapszulák zárása 
A kapszulák szignálása
Bélnedvben oldódó kapszulák
A kapszulák vizsgálata
12.12. Szappanok, tapaszok, állatgyógyászati készítmények, vérkészítmények, kötszerek
Szappanok
Tapaszok
Állatgyógyászati célra szánt készítmények
Vérkészítmények
Kötszerek

13. CSOMAGOLÁS. CSOMAGOLÓ ANYAGOK
A csomagolás célja
Gyógyszeres tartályok definíciója
A csomagolás alapformái
Csomagolástechnikai alapfogalmak
A jó gyógyszercsomagolás jellemzői
Gyógyszeres üvegtartályok
Gyógyszeres műanyagtartályok
Alumínium, mint csomagolóanyag
Eleasztomér anyagból készült záróelemek

14. STABILITÁS
Fogalmak, definíciók
A stabilitás csoportosítása témakörök szerint
Stabilitási vizsgálatok
Hatóanyag-stabilitás kinetikai vizsgálata
A lejárati idő meghatározása
Stabilitási tesztek ICH szerinti egységesítése

15. INTERAKCIÓK ÉS INKOMPATIBILITÁSOK A GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNYEKBEN
Interakciók fogalma és előfordulása, hasznos és káros interakciók
Az interakciók csoportosítása, típusai, néhány jellemző példa
Inkompatibilitás fogalma és megoldásuk irányelvei

16. ALKALMAZOTT BIOFARMÁCIA
16.1. A hatóanyag fizikai-kémiai sajátságainak jellemzése és befolyása a hatáskifejlődésre
Oldhatóság
Ionizáció
Lipofilitás
Permeabilitás
16.2. A hatóanyag fizikai-kémiai sajátságai és a gyógyszerforma közötti kapcsolat jellemzése
Lipofilitás-pH profil
Lipofilitás és a gyógyszerforma kapcsolata
Stratégiák az oldhatóság és a permeabilitás növelésére
16.3. A gyógyszerformák in vitro, ex vivo és in vivo vizsgálata
In vitro kioldódási vizsgálatok
Ex vivo és in vivo módszerek
Kioldódási profilok értelmezése és összehasonlítása
Kioldódási eredmények különbözőségének és hasonlóságának elvi alapjai
In vitro és in vivo (IVIV) korreláció
Bioekvivalencia vizsgálatok
16.4. Hatóanyag-abszorpció a gasztrointesztinális (GI) traktusból
Szájüreg
Gyomor
Vékonybél
Colon terápia
Rektum
Gyógyszerhatás programozása szilárd rendszerek esetén (terápiás rendszerek)
16.5. Parenterális készítmények biofarmáciája
Injekciók, infúziók
Módosított hatású készítmények, implantációs rendszerek
16.6. Gyógyszerbevitel tüdőn keresztül
A tüdő anatómiája
Az inhalaszol depozíciója a légutakban
Inhalaszolok alkalmazási területei
Új fejlesztések az inhalaszolok területén
16.7. Nazális gyógyszerbevitel
Biológiai tényezők
Terápiás megfontolások
Nazálisan alkalmazható gyógyszerformák és gyógyszerhordozó rendszerek
Gyógyszer-technológiai befolyásoló tényezők
16.8. Gyógyszerbevitel a bőrön keresztül
A bőrön keresztüli felszívódás anatómiai, élettani és biokémiai alapjai
A transzdermális készítmények fogalma, előnyei, hátrányai és fontosabb típusai
A hatóanyagok penetrációjának és permeációjának kísérleti vizsgálata, in vitro módszerek
16.9. Egyéb beviteli lehetőségek
Vagina, mint beviteli kapu
A normál hüvelyflóra (pH = 3,8–4,2) kialakulása
Vaginális gyógyszerformák lokális alkalmazásának indikációi
Uterus, mint beviteli kapu
A szem, mint beviteli kapu
Szilárd szemészeti hatóanyag-leadó rendszerek
A fül, mint beviteli kapu
16.10. Mikro- és nanorészecskék mint gyógyszerhordozó rendszerek
Alkalmazásuk célja
A mikro- és nanorendszerekkel szemben támasztott követelmények
Csoportosítás
Mikro- és nanorendszerek vizsgálati módszerei
A nanorészecskék farmakológiáját befolyásoló kritikus tényezők
Folyadékkristályos rendszerek
16.11. Proteinek a gyógyszer-technológiában és biofarmáciai vonatkozásaik
Instabilitások
Fehérjék alkalmazási lehetőségei
Hatóanyagok előkészítése
Parenterális felhasználásra szánt készítmények
A hatóanyag-felszabadulás szabályzása
16.12. Pediátrikumok és geriátrikumok biofarmáciai vonatkozásai
Pediátrikumok
Geriátriai készítmények 

Gyógyszerészeknek könyveink

Onkológiai ismeretek gyógyszerészeknek

Dr. Török Judit, dr. Szabó Csongor, dr. Higyisán Ilona
Ár: 3900 Ft

Méregtől a gyógyszerig

Dr. Stájer Géza
Ár: 2900 Ft

Marketing pirula recept nélkül

Borjádi Györgyi, Juhász Péter
Ár: 2900 Ft

Gyógyszertámogatás

Dankó Dávid - Molnár Márk Péter
Ár: 9850 Ft

Diabetes mellitus – A gyógyszerészi gondozás alapelvei

Dr. Baranyi Éva, dr. Samu Antal, dr. Winkler Gábor (szerk.)
Ár: 2900 Ft