A gyermekgyógyászat a medicina nagy szakmái között speciális helyet foglal el. A pediátriára nem jellemző az egyes tárgyak szervek mentén történő önállósodása és leválása. A gyermekgyógyászat még ma is integráló területe az orvosi tudományoknak.
A gyermekgyógyászati ismeretek összefoglalása és közreadása hatalmas munka s egyben óriási felelősség is. Az eddigi hazai gyermekgyógyászati kézikönyvek és tankönyvek igényessége és minősége iránymutató. Az elődök iránti tisztelet és a jövő gyermekorvosi nemzedék iránt érzett felelősség jelenti a mértéket a mű elkészítéséhez. A könyv elsősorban, de nem kizárólag orvostanhallgatók számára készült és kritikusan kívánja összefoglalni mindazokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a gyakorlati gyermekorvoslás megismerése és művelése szempontjából. Az összeállítás elsősorban a klinikai ismereteket kívánja az olvasó elé tárni, annyi elméleti háttérrel, amely szükséges az adott kérdéskör megvilágítására.
A könyv szerkesztésekor a felelősség számos kérdést vetett fel. Melyik társszakma jelenjen meg egy gyermekgyógyászati könyvben? Milyen mélységben? Hol legyenek a hangsúlyok? A választás egyik lehetséges alapját a betegségek mindennapokban történő előfordulása és a sürgős orvosi ellátást igénylő események ismertetése jelentheti. Ugyanakkor a betegségek megelőzésének fontossága is ebben a szakmában érhető leginkább tetten. A gyermekgyógyászati betegségek spektruma idővel változik: korábban nem ismert folyamatok feltárása újabb betegségcsoportok megismeréséhez vezet. Gyökeres változásnak vagyunk tanúi például a genetika és az immunológia területén, s ezek az ismeretek átírják a régen megtanultakat, máshová helyezve a hangsúlyt. Egy integráló szakma tankönyvének mindezeket tartalmaznia kell. Ebből az is következik, hogy az ismeretanyag igényes bemutatása csak a szűkebb szakterületüket magas szinten művelő szakemberektől várható. Ez indokolja a könyv sokszerzős jellegét.
A könyvszerkesztő felelőssége, hogy a rendelkezésre álló hatalmas ismeretanyagból kellő súllyal kiválassza a feltétlenül szükségeset, és elkerülje az olvasó túlterhelését. Fontos szempont volt a könyv szerkesztésében az is, hogy az világos és áttekinthető rendszerben adjon klinikai ismereteket.